Húsvét

 

A Húsvét mozgó ünnep, ezeken az ünnepnapokon Jézus kinhalálára és feltamadására emlékeznek az emberek. A Biblia szerint Jézus szeretetre és jóságra tanította az embereket ezért sokan csatlakoztak hozzá. Ellenségei azonban rossz szemmel nézték tanitásait ezért elfogták és kínhalálra ítélték. Keresztrefeszitése után testét sírba tették, de három nap után Jézus feltámadt és ezt a feltámadást ünnepeljük Húsvétkor.

           Hamvazószerda

Ez a nap a nagyböjt kezdete. Az egyház ezen a napon életünk mulandóságára hívja fel a figyelmet. Emlékezzünk, hogy honnét jöttünk és hova tartunk.  Ez a nap szigorú böjti nap. Csak a betegek és a gyerekek ehetnek húst/ha szeretnének/. Ilyenkor csak háromszor lehet enni. Régebben ezt a szokást szigorúan be kellett tartani, de ma már csak inkább az idősebbek tartják be a teljes böjtöt.

Nagyhét

A nagyhét kezdete: virágvasárnap. Ekkor vonult be Jézus Jeruzsaálembe. A nép lelkesen fogadta érkezéset, lába elé ruháikat és a fákról leszakított virágokat szortak. Ezen a napon szentel a pap barkát a templomi misén. A katolikus vallás azon a hiten van, hogy az emberek legalább egyszer egy évben gyónjanak és imádkozzanak. És ezt a Nagyhéten tegyék.

Nagycsütörtök

A Szent Három nap kezdete, az Úr vacsorájának emlékére. Jézus a     legnagyobb ajándékot önmagát adta nekünk.  Nagycsütörtökön  a harangok a templomokban némak maradnak.   Azt tartja a mondás, hogy "a harangok Romába mentek. Ezen a napon szegényes, zsirtalan ételeket lehet csak fogyasztani.

Nagypéntek

Nagypénteken ünnepeljük Jézus kereszthalálát. Ez a nap is szigorú böjti nap. Jézus nagypénteken halt meg. A keresztények körében az a bünbánat, a gyász és a szigorú böjt napja. Szenvedésére keresztút járással és passióval emlékeznek.

Nagyszombat

Nagyszombaton körmenetben ünneplik Jézus feltámadását. Ezen a napon folytatodik a pénteki böjt. Ekkor készítik a kalácsokat,  A körmenet kezdetén, ami csak napnyugta után kezdődik szólalhatnak meg újra a harangok amelyek két napig hallgattak.

Húsvét

Húsvétvasárnap

Az egyházi év legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadásának napja.
A húsvettal ér véget a 40 napig tartó böjti időszak. Ilyenkor nagyon sok helyen bárányhúst esznek. Ez arra emlékeztet, hogy Isten bárány formájában jelezte a megváltó eljövetelét. Húsvéti szokás a tojásfestés: ami a feltámadt Jézust jelképezi. Jézus is úgy kelt ki a sirból mint a kiscsibe a tojásból. Ilyenkor szokás a szentáldozás. A húsvéti szentmise keretében történik az ételszentelés is. Sonka, bárány, kenyár, tojás megszentelése történik ezen a napon. A húsvéti ételeknek misztikus eredetük van.

Húsvéthétfő

Húsvéthétfő az ünnepkör végének vidám ünnepnapja.  Ekkor kezdődik a locsolkods. Az ifjak probálnak minden lányos háznál locsolni amiért piros tojást kapnak.

A húsvet nemcsak jeles egyházi ünnep, ma már számtalan szokás is füződik a nevéhez.Tojásfestés, locsolkodás stb.

Húsvéti ételek

Hagyományos étel a sonka és tojás mellett a finom kalács és a bárány.

A bárány a zsidóság Egyiptomból törtenő menekülésének emléke, a tojás pedig az ujjászületés a termékenység szimboluma. Nálunk Magyarországon a főtt sonka és tojás, burgonya a leggyakoribb húsvéti étel és sokan készítenek báránypörköltet is. A bárány ételek helyett ma már sok helyen csak a sonkát részesítik előnyben.

Az ünnep szimbólumai a nyúl és a csibe.

A csibe a születés és a feltámadás szimbólumat jelképezi. 

Végül is azonban az ajándékokat miért is a nyúl hozza? Ennek a magyarázata a következő:  Úgy tartja a mondás, hogy Németországban húsvét táján gyöngytyúkot/Haselhuhn/ ajándékoztak az emberek egymásnak. A nevet sokszor Hasl.-ként röviditették és így csak Hasl-ként emlegették. Egy felreértés következtében nyulat kezdtek egymásnak húsvétkor ajándékozni. És ez németül Hase-t jelent. Így tehát a két szo összetévesztése következtében ezután a tojást már nem a csibe, hanem a nyúl tojta. Majd így maradt meg a köztudatban és a gyakorlatban is.